Nos, akkor most tartok egy kis mese délutánt...
Mint meséltem a legutóbbi bejegyzésben, hogy nyertünk egy kupát... ez még októberben volt, sportnap volt itthon, és a falunak az "öregeivel" játszottunk. Öregnek azok számítottak, akik már 25-30 felett voltak, mi meg ugye értelem szerint ez alatt. Nos, igen, győztünk, de meg is szenvedtünk érte elég rendesen, én speciel végig sírtam az első meccs utolsó percét, mert hasba rúgtak (mellesleg kézilabdáztunk...). DE nyertünk... :) És kaptunk üditőket, meg csokit, meg ugye egy kis kupát .. -.-
Na mostanában is zajlik az élet, mert ugye kolis vagyok és egy másik városba járok suliba... Most elkezdődött a városi kosárlabda bajnokság*-* Hétfőn, 14-én volt az első meccsünk. És nyertünk... 29:57-re! (H) De most inkább az a lényeg, hogy nekem elég fura volt, hisz a volt csapatom ellen játszottunk... de így is dobtam 8 pontot.. :)
Mellesleg... letörtem az egyik körmöm... oké, most mindenki biztos valami kis elkényesztetett embernek fog gondolni, de a körmöm úgy tört le, hogy most kint van az elevenje az ujjamnak... Na így..?
Nos, hogy legyen valami érdekes is..
Mostanában sok filmet néztem, ezek ilyen lovas és kosaras filmek voltak.
Az első, amiről szeretnék beszélni az a Seabiscuit, ez a lónak a neve, magyarul a film megtekinthető Vágta néven.
Meg kell hagyni, csodálatos ló volt.
A megtörtént eseten alapuló sztori egy kezelhetetlen ló, egy nehéz természetű tréner és egy érzékeny lelkületű zsoké története. A telivér tulajdonosa teszi még bonyolultabbá vagy inkább reménytelenebbé a helyzetet, hiszen a szerencsével ő mindig is hadilábon állt. Erre tesz rá még egy lapáttal a történelmi háttér, hiszen a nagy gazdasági világválság éveiben még a lehetőségek hazájában is a kilátástalanság volt a jellemző.
A nézőt előbb-utóbb magával ragadja a növekvő sikerek és az átmeneti kudarcok állandó váltakozása. Természetesen nem hiányozhatnak a szokásos szirupos részek sem, de összességében a film eredetinek hat, bár a történet valóban hihetetlen.
A Seabiscuit szlogenje arra, bíztat, hogy a cél soha nem elérhetetlen:
" Az odds hihetetlen volt, a győzelem csak álomnak tűnt, és valahogy mégis sikerült"
Engedjétek meg, hogy bemutassam a film utolsó gondolatát...
" Mindenki azt hiszi, hogy találtunk egy elfeledett lovat, és rendbe hoztuk, pedig nem, Ő hozott helyre minket, mindannyiunkat, és a magunk módján, egymás életét is rendbe hoztuk."
A másik ló, akiről beszélni szeretnék... Secretariat...
Secretariat 1970-ben született Virginiában. E csődör lépéshossza 7,6 méter volt. Hoszonöt versenyből tizenhatot nyert meg, az első a "Hármas Korona" futamot is. Bemontban 2600 méteren új világrekordot állított fel, a cél egyenesben 31 hossznyi előnyre tett szert.
Ez a film magyarul a Paripa címet viseli.
Érdemes megnézni.. ;)
És végszóként... Néhány idézet..:
Mire figyeltél ma jobban, a frizurádra, vagy a szívedre? És mit figyeltél meg másokon: a menő kabátjukat, a plusz hat kilójukat, vagy a bennük rejlő lehetőségeket, és a szárnyakat a hátukon? A boldogság nem azon múlik, hogy krumplifőzeléket, vagy kaviárt eszel-e vacsorára. Nem is azon, hogy lesz-e új telefonod a következő hónapban, vagy sem. Nem attól függ, hogy a Starbucksban, vagy a sarki kisboltban veszed-e a kávédat, és hidd el, nem is attól, hogy titkárnő, vagy nagykutya vagy. A boldogság azon múlik, hogy adott pillanatban magadra gondolsz-e, vagy másokra. Felejtsd el, hogy mit vársz a sorstól, és arra figyelj, mit adhatsz bele mások sorsába! A kemény munka után pedig arra eszmélsz majd, hogy megvan mindened, amire vágytál: a legértékesebb dolgok csendben bekúsztak az életedbe. Rohanj a céljaid elől, loholj a világ közös céljai felé, és meglátod, a sajátod üldözőbe vesz majd. A boldogságot nem lehet hajszolni – megszelídíteni viszont igen. És ha már tudja, hogy biztosan nem futsz utána többé, a nyomodba szegődik, és veled marad örökké.
Úgy kell szeretned, mintha sohasem fájna, úgy kell táncolnod, mintha senki sem látna. Énekelj úgy, mintha nem hallana senki, és élj úgy, mintha a földön lenne az ég.
’ Mikor öt éves voltam, anyukám azt mondta nekem, a boldogság a kulcs az élethez. Aztán iskolába mentem, ahol megkérdezték, mi akarok lenni ha nagy leszek; azt válaszoltam, ‘boldog’. Elmosolyodtak, és azt mondták, hogy nem értettem a kérdést, pedig igazából ők értelmezték rosszul az életet ‘
’.. és egy nap minden tökéletes érzést kelt majd bennünk. Ez lesz az a nap, amitől kezdve nevetünk majd a káoszon, mosolygunk a könnyeinken át és nem feledjük, hogy minden okkal történik. '
Néha fáj, néha repít. Néha kiöli belőled az életet, néha mindenbe reményt lehel. Egyszer feldob, másszor tompán csapódsz tőle a legnagyobb mélységekbe úgy, hogy még csak kapaszkodót sem hagy. Néha ébren álmodsz tőle, máskor rémálommá változtatja minden napodat. Karmol, ölel, éget, simogat, kínoz majd újraéleszt. Kicsit belehalsz folyton.. de ne add fel. A legszörnyűbb percek után jönnek mindig a legnagyszerűbb újrakezdések, a legszebb varázslatok.
További szép napot, Jessie :)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó