Ena:

Kedves, Csitt!

Először is, köszönjük szépen a novelládat. Ezt kaptuk meg elsőnek, és nagyon fel voltunk tőle villanyozva –eleinte…

 Ezt bővebben is kifejteném: Kezdjük az alap sztorival, tartalom: tetszik az egész falra-felmászós, őrültemberkés történet, csak az a baj, hogy kifejletlen. Sok helyen egész egyszerűen értelmetlen, mint például a „Csak vártam a szüleimet…” résztől kezdődően az „Olyankor hamarabb eljárt a keze is.” részig. Van értelme? Mert én nem jöttem rá, hogy mi, ugyanis a történet szempontjából teljesen lényegtelen. Nincs benne semmi olyan információ, amire a végkifejlet szempontjából szükségünk lenne, és az által rájöhetnénk valami fontosra. Ezen kívül ott volt, ugyebár a „végkifejelt”, amit azért írok macskakörömbe, merthogy az nem volt. Igen, igen… megölték szegény csajszit, de lássuk be, hogy semmi nagy durranás nem volt. Semmi, amit az ember ilyenkor elvárna. 1/2

 Helyesírásilag rendben volt a történet, itt-ott találtam néhány hibát, de egy-két félreütés, mellénézés előfordul még a legjobbakkal is. Azonban sok szóismétlést használtál, és sok olyan mondat volt, amit egybeírhattál volna, mert a sok tőmondat olyan robotossá teszi az egészet. Mintha. A. Szereplőnek. Valami. Baja. Lenne. Nem zavaró? Mert szerintem nagyon. Vesszőhiba is csak minimális volt. A helyesírásról ennyit. 2/3

 Cím-tartalom összefüggés: a Síri csönd cím – nekem legalábbis úgy esett le – valószínűleg a főszereplőnk reakciójára vonatkozik (amire később vissza is fogok térni). Szerintem azért adtad ezt a címet, mert a lány meg sem bírt nyikkanni a félelemtől, amikor a gyilkos fickó bemászott hozzá, és leszúrta. Ezért, mivel van összefüggés a cím és a tartalom között a pontod: 2/2

 Szóhasználatilag különösebb kivetnivalót nem találtam, talán csak annyi, hogy néhol szebben is kifejezhetted volna magad. Ismét felemlítem a szóismétlést, mert, ha jobban belegondolsz, mindenhova találhattál volna oda megfelelő szinonimát. Úgyhogy a szóhasználat: 2/3

 Érzelemábrázolás: Na, itt ki voltam akadva. Miért nem tudott megszólalni a csaj? Miért? Hiszen, ha hozzám vagy akárki máshoz csak, így ni, minden ok nélkül (mert, ugye azt nem tudtuk meg, hogy mi oka volt) bejönne egy fickó, és le akarna szúrni, úgy sikítanék, ahogy az a torkomon kiférne, nem pedig összegömbölyödnék az ágyon, és várnám a halált. Vagy, amíg az a valaki megpróbál felmászni a teraszomon, én kifutok a szobából. Legalábbis, én, személy szerint így cselekedtem volna, azt nem tudom, hogy te hogyan, mindenesetre, nekem ez a rész nem jött be, és felháborodások elkerülése végett, több embert is megkérdeztem a környezetemben, és egyetértettek velem, miszerint a pontod: 2/5

 Karakterek kidolgozottsága: Nos, megtudtuk a szereplőnkről, hogy szegénynek a szülei folyton veszekednek, a nagyszülei hamar meghaltak, és, hogy drága szereplőnk virgonc volt… Kérdem én, hol ez a virgoncság a történet végén? Hol van, amikor a szereplőnk életveszélyben van? Vagy félreértettem volna, és csak kicsi korában volt az, és későbbre ez eltűnt?

Mindemellett, nem tudjuk, hogyan is néz ki a leányzó és egy történetnél szerintem fontos, hogy egy bizonyos fokig el tudjuk képzelni a szereplőket. Ezt úgy értem, hogy nem lennénk kíváncsiak a bugyijára, a hajgumija színére és efféle lényegtelen részletekre, de egy alap karakterleírás elkelt volna. A lányunkon kívül, ott van még, ugye a rosszfiú, akit viszont „szépen” leírtál (mert, amúgy csúnya:D ). Őt el tudtuk képzelni. Annyiban igazad lehet, hogy sokkal fontosabb volt a történet szempontjából, hogy a gonoszt lássuk magunk előtt, mint a lányt, de azért egy picit tényleg leírhattad volna, hogy hogyan néz ki. 3/5

 Témának való megfelelés: A témánk, ugyebár a horror-fantasy téma volt, ami lássuk be, egy elég nehéz műfaj, de a tied megfelelt neki. Ha abból a szempontból nézzük, hogy a frászt kaptam e volna, akkor mindenképpen igen, viszont annyi megválaszolatlan kérdésem van… 1/2  

Kinézet: Megjelenésileg nem volt baj a sztorival, jó volt, hogy bekezdésekre szedted, mert így sokkal átláthatóbb volt, mintha ömlesztve kaptuk volna az egészet. Azonban egy kivetnivalóm itt is van, méghozzá a terjedelem. Azt külön kértük, hogy maximum 5 (amit szerencsére nem léptél át), de minimum 2 oldal legyen, amit viszont nem értél el. Lehet, hogyha többet írsz sokkal jobb pontokat kaptál volna, mert jobban kidolgozhattad volna az egész sztorit, és nem lett volna olyan sok fekete folt a háttértörténetben. 1/3

  Maximum pontszám tőlem:  14/25

Még egyszer megemlítem, hogy a történeted pontozása és a kritika nem egyedül tőlem származik, ugyanis rengeteg embert megkérdeztem, hogy mit gondolna róla, és egytől egyig ugyanaz volt a véleményünk. És ne feledd, hogy ez és az ehhez hasonló versenyek mind, mind építőleg kell, hogy hassanak rád, és nem szabad megsértődni a szavainkon.

Köszönjük a részvételed.

Jessie:

Szia!

Tudod, amikor elolvastam a novellád egy kicsit csalódott voltam, láttam már tőled származó írást, de ez… nem nagyon akartam elhinni, hogy ezt te írtad. Tudod, nagyon sok felesleges részt írtál bele, aminek semmi jelentősége nem volt. Sokszor használtál tőmondatokat, miközben több mondatot simán össze lehetett volna kötni. Tudod ez a történet számomra olyan, se eleje se vége, nem tudjuk, hogy ki az, aki felmászik a szobába, ahogy azt sem, hogy miért öl meg, illetve miért nem rohansz el, amikor lett volna rá esély?

Használtál dőlt betűket, de mégis miért? Hisz egész végig te magad meséled el a történetet. Rengeteg szóismétlés volt benne, amit legközelebb jobb lenne kikerülni, azt tudom ajánlani, hogy legközelebb, mielőtt elküldöd, akkor olvasd át párszor, vagy esetleg ha van írással foglalkozó baráti köröd, akkor kérj meg valakit, hogy segítsen neked.

Tudod, maga az alaptörténet egész jó lett volna, ha megfelelően kidolgozod. Emlékszem, hogy írtad nekem, hogy egy régi novellád, de legközelebb javíts bele.

A címnél szerintem azt szeretted volna kifejezni, hogy a lány csendben gubbasztott, hátha nem találja meg a késelős szellem, de ez csak egy feltételezés lehet, ha jobban kifejtetted volna, hogy mennyire fontos, hogy tényleg csend legyen, akkor nem csak egy elmélet lenne ez az agyamban. A címre visszatérve, szerintem az emberek inkább a csend kifejezést használják a csönd helyett, de ez csak egy kis apróság.

A kritérium ugye azt mondta, hogy legalább két oldal legyen, és ezt akárhogy nézem csak másfél. Érzelemábrázolásról és karakter kidolgozottságról sajnos nem nagyon tudok beszélni, mert szinte nincs miről, mert másfél oldalba nem sok minden fér el. Bár karakterként ismerjük a szellemet, de szinte ő az egyetlen, akit igazán el tudunk képzelni. Sajnálom, ha ezzel esetleg megsértelek vagy megbántalak, de nekem ez a történet egyáltalán nem jött be. Nem volt benne semmi olyan, ami igazán megragadott volna, csak úgy lóg a levegőben az összes történés csak az utolsó oldalban történik, míg az első oldal nyolcvan százaléka lényegtelen információt tartalmaz. Lehet, hogy gondolataidban máshogy néz ki a történet, de sajnos mi sem vagyunk gondolatolvasók, ahogy a szellemed sem.

Pontozás: 
Ötlet, kreativitás: 1/2 pont
Helyesírás: 2/3 pont
Cím-tartalom összefüggés: 1/2 pont
Szóhasználat: 1/3 pont
Érzelemábrázolás: 3/5 pont
Karakterek kidolgozottsága: 1/5 pont 
Témának való megfelelés: 2/2 pont 
Kinézet: 2/3 pont