Egy perc az �r�letig

Egy �jabb f�raszt� nap. Megint az a megszokott monoton id�t�lt�s, �s az unalmas v�rakoz�s arra az �tkozott buszra. Szok�s�hoz h�ven k�sik.

Megj�tt a busz, �s kiv�telesen t�bb a hely, mint reggel a nyolcason.

- Szia! - k�sz�nt Ray, ahogy felsz�lltam a buszra. Viszonoztam a gesztust, majd egy szabad helyre ledobtam magam.

Alapj�ban v�ve egy b�besz�d� sr�c volt, de most furcs�n hallgatott. Biztos megint csal�di probl�m�i vannak. A sz�lei mostans�g s�r�n veszekednek, �s m�r a v�l�st tervezik. Sajn�lom. Nagyon k�zel �ll hozz�m.

- Lynn. �t tudsz ma j�nni hozz�m? - k�rdezte f�lve - Valamit mondanom kell. - mondta el�gg� fesz�jezve.

- Persze. - v�gtam r� gyorsan. Furcsa volt. Csak engem n�zett, eg�sz v�gig. Le sem vette r�lam a szem�t. Mintha f�lt volna.

Remegett. Ijeszt� volt n�zni. M�r 3-4 napja egy szemhuny�snyit sem aludhatott. Alig b�rt �llni, de nem �lt le. Pedig rengeteg hely volt. Nem sokkal k�s�bb meg�rkezt�nk.

Oda�rt�k a h�zukhoz. A sz�lei nem voltak otthon. Bement�nk.

- Mi a baj? - k�rdeztem mik�zben le�ltem az �gy�ra - Olyan furcsa vagy. Minden rendben?

- Nem! Semmi sincs rendben! Meg fogok �r�lni! Nem b�rom tov�bb! - Ray, mik�zben idegesen fel, s al� j�rk�lt. - Minden azzal a rohadt napl�val kezd�d�tt! - gy�jtott r� egy sz�l cigire, holott eddig sohasem doh�nyzott.

- Milyen napl�val? - nem �rtettem egy sz�t sem.

- Egy sr�c. �rt egy napl�t. Eleinte teljesen norm�lisan zajlott az �lete, de az utols� bejegyz�s... - hallgatott el.

- Mi volt az utols� bejegyz�s? - �lltam fel, hogy szemben lehessek vele.

- Nem mondhatom el! Nem akarlak t�ged is belekeverni! – Ray.

- M�r belekevert�l! Most m�r ne titkol�zz! Mond el, hogy mi volt az! Seg�tek neked! - ord�tottam r�, ugyanis nem b�rom azt, amikor valaki elkezd mondani valamit, de a v�g�n nem akarja befejezni, mint most.

- Nem tudsz seg�teni! H�t nem �rted? Ha elmondom t�ged is meg akar majd �lni! A nyomodban lesz, �s nincs el�le menekv�s! - ord�tott r�m, mint egy �r�lt.

F�lelmetes volt, sosem l�ttam m�g ilyennek.

- Ki akar meg�lni? - fogtam meg a kez�t.

- Az a rohadt sr�c, vagy nem is tudom, hogy mi �. � maga a hal�l! - ord�tott a s�r�s hat�r�n.

- Figyelj. Pihenj le. Aludj egy kicsit. - h�ztam az �gy fel�.

- Nem! Meg fog �lni! Hallod? Itt van! Nem hallod? - n�zett �ssze-vissza a szob�ban, mint akit valaki �ld�z. - Ugye te is hallod? - Ray, mik�zben megragadta a karom, �s v�rben forg� szemekkel n�zett r�m. A tekintete ijedt volt. Rettegett att�l a valamit�l. B�rmi is volt az.

- Menek�lj! Nem tal�lhat meg! Ne olvasd el a napl�t! �gesd el! – r�ngatott.

- Ray eressze el! - j�tt be k�t orvos az ajt�n, majd m�g kett�. Ray pr�b�lt menek�lni, de elkapt�k. Engem a f�ldre l�ktek.

- Lynn! Ne engedd, hogy elvigyenek! - rugdal�zott a k�t f�rfi karjaiban, mik�zben a harmadik kifesz�tette a karj�t, �s a negyedik egy injekci�t adott be neki. Val�sz�n�leg nyugtat� lehetett. Visszatett�k az �gyra. Hamarosan felt�ntek a sz�lei, �s kih�vtak.

- Ray mes�lt neked a napl�r�l? - k�rdezte Yoko, az �desanyja, �gy hogy csak �n haljam.

- Eml�tette. Mi t�rt�nt vele? - vonultunk f�lre, mert az orvosok most mentek ki t�le.

- Egyik napr�l a m�sikra meg�r�lt. M�r 4 napja nem aludt. Teljesen kimer�lt. Egyik este arra �bredt�nk, hogy ordib�l valakihez, aki nincs ott. – Yoko.

- �s m�g? – sejtettem, hogy valamit eltitkol. Egyszer�en �reztem.

- Energia italokon, �s k�v�n �lt. Azt mondta nem aludhat el. – James.

- Teljesen kikelt mag�b�l! - mondta, mik�zben a padl�t n�zte - M�r nem volt �nmaga. De..

- De? Mi volt m�g? �rulj�k m�r el! Nem hagyhatom meghalni! - ord�tottam r�juk.

- Ray nem fog meghalni! - ord�tott vissza James, majd ekkor egy hatalmas csattan�st hallottunk Ray szob�j�b�l.

- �risten! - szaladtunk oda az ajt�hoz, majd Yoko, ijedten nyitott azt ki.

Yoko hatalmasat sikoltott, majd James karjaiba omlott, �s keserves s�r�sba kezdett, hisz az egyetlen fia az �gyon fek�dt, brut�lisan megcsonk�tva, �gy a szob�t beter�tette a v�r.

Ray meghalt. A szeme nyitva volt. Hal�lra r�m�lhetett. Elkapott a s�r�s, mert m�gis az egyik legjobb bar�tom volt.

- Lynn... - h�zott ki mag�val James, mik�zben feles�g�t le�ltette egy sz�kre, �s a ment�k a legjobb bar�tom k�r�l s�r�gtek-forogtak.

- Keresd meg Raitot! Rajtad k�v�l vele besz�lt utolj�ra. - mondta James, majd a kedves�hez ment, hogy megpr�b�lja megnyugtatni.

El is indultam. Nem tudtam elk�pzelni, hogy mi t�rt�nhetett vele. Meg�rkeztem. Az ajt�n lakat l�gott. Keresg�lni kezdtem valamit, amivel le tudom verni a rozsd�s z�rt. Nem a legjobb k�rny�k, �gy itt azt�n minden van. Felkaptam egy betondarabot, �s les�jtottam r�. Az ajt� kiny�lt.

- �risten! - kezdtem el �klendezni, ugyanis hullaszag �radt ki a szob�b�l. F�lve bentebb l�ptem. �gy t�nik hi�ba j�ttem el ide. Raito holtan fek�dt a szob�ja padl�j�n, �s ugyan �gy n�zett ki, mint Ray. Kell lennie valaminek n�la. Valaminek, ami ezt tette vel�k! De hi�ba kutakodtam. Minden �res volt, de van valami furcsa Raiton. Mintha lenne valami a kez�ben. Egy pap�r fecni. �vatosan kiszedtem a kez�b�l. Nem szoktam meg, hogy hull�kt�l veszek el b�rmit. Tegnap m�g egy �tlagos csaj voltam, most meg j�tszom a nyomoz�t. A lap nagyon gy�r�tt volt. Sz�thajtottam, �s olvasni kezdtem.

- �gesd el a napl�t! Ne olvasd el! Ha elolvastad ne aludj el, mert meg�l! – futtattam v�gig a szemeim �jra, �s �jra a sorokon. - A francba is! Milyen napl�r�l van sz�? - akadtam ki, majd k�rben�ztem a szob�ban, �s megpillantottam valamit a szekr�ny tetej�n. Egy napl�.

Ez lenne az? El�g ny�zott. Elolvassam? �rdekel. De Ray azt mondta, hogy ne. �s Raito is. Na mindegy! El�getem, ahogy k�rt�k! Valahol olyan helyen kellene, ahol nem l�tnak meg, �s nincsen hulla se. Ennyi mel� egy napl�val. Gy�jt� van n�lam, m�r csak ki kell mennem a k�zeli erd�be, �s el kell �getnem. Gyors l�ptekkel siettem a kigondolt hely fel�, �s 15 perc m�lva oda�rtem. Nagyon f�lelmetes ilyenkor ez a hely. F�lre vonultam, �s meggy�jtottam a napl�t, ami p�r perc alatt el is �gett. Ezut�n hazaindultam.

M�snap reggel f�radtan �bredtem, mert alig aludtam valamennyit. Nem hevertem ki a tegnapot. A gondolataimba mer�lve, majdnem lek�setem a buszt, de az utols� pillanatban, m�g siker�lt elcs�pnem. Lehuppantam h�tra, ahol az �tkozott focist�k nem l�tnak. Mindig csorgatj�k a ny�lukat. Tipikus pasik. Csak b�multam ki az ablakon, ahogy azt �ltal�ban teszem, de mikor magam mell� pillantottam akkor ott volt a napl�, amit tegnap el�gettem. Ez az�rt bizarr. Ennyire m�g sosem �r�ltem annak, hogy a sulihoz �rtem. Felkaptam a cuccom, �s az ajt�hoz siettem. Jeleztem, �s v�rtam. H�tam m�g�tt hagyva a f�zetet.
A suliban furcsa �rz�sem volt, mintha valaki minden l�p�semn�l ott lenne, �s csak arra v�rna, hogy egyed�l legyek. Eg�sz nap ez j�rt az eszemben. Eddig sem tudtam az �r�kra koncentr�lni, de most m�g annyira sem ment. Az �r�k ut�n haza indultam. A v�ltozatoss�g kedv��rt, ink�bb megv�rtam a h�rmas helyi j�ratos buszt, na meg persze az�rt, hogy m�g v�letlen�l se tal�lkozzak azzal a gyilkos irom�nnyal. Ahogy tudtam szedtem a l�bam, mert a h�rmason a M�trix feeling� sof�r van, az pedig hajt, mint az �r�lt. Oh �s, hogy mi�rt M�trixos? Mert van egy vag�ny fekete napszem�vege, amivel teljesen �gy n�z ki, mint Neo a filmb�l. De h�zzunk egy vonalat, �s l�pj�nk t�l rajta. Szabad hely, napl� sehol. Lev�g�dtam egy �l�sre, �s gondolkoztam. 2 perc nem telt el, mikor magam mell� pillantva kis h�j�n infarktust kaptam.
Na ne, ez nem lehet! Hogy ker�lt ide? Ez a napl� k�vet?
- Na j� nem vagyok ideges. Nem vagyok ideges. – ism�telgettem halkan. - Hagyjuk a francba, ett�l �gysem nyugszom meg! – fogtam a fejem.
Egyre jobban �rdekel. Nem lehet baj egy kis olvas�sb�l. Legfeljebb az utols� oldalt kihagyom, �gy neki l�ttam. A le�rtak alapj�n aranyos sr�c. Olvas�s k�zben fel�lltam �s jeleztem. Nem tudtam letenni, �gy haz�ig olvastam. Otthon siettem fel a szob�mba, �s �jra nekil�ttam. K�zben beraktam a lej�tsz�ba a Tokio Hotel �j album�t, a Humanoid-ot. Elter�ltem az �gyon. Egyre szimpatikusabb ez a sr�c! Sz�vege az van neki! Oopsz! Utols� oldal. Azt hiszem ideje lenne itt abbahagynom. Ne hogy �n is �gy v�gezzem, mint a sr�cok, �gy becsuktam a napl�t, �s az asztalomra helyeztem. Gondoltam megyek, �s lezuhanyozok, ut�na pedig sz�m�t�g�pezek egy kicsit. Az sosem �rt. De mikor a kis szekr�nyemhez mentem, �s az �res volt, felmer�lt bennem egy hatalmas k�rd�s, melyet nem tudtam elnyomni magamban.

- Hol a ruh�m?
Biztos megint a nevel�any�m kivitte. Szereznem kell egy lakatot. El�kaptam p�r ruh�t, bel�ptem a f�rd�be, levetk�ztem, �s megnyitottam a csapot.

- A rohadt �letbe, de hideg! – ki�ltottam fel, mikor j�g hideg v�z z�dult a nyakamba. Azonnal norm�lis h�m�rs�klet�re �ll�tottam.
- Mi ez a hang? - Ijedten fordultam h�tra, �s sikeresen elcs�sztam, mert egy �rny�kot l�ttam a f�gg�ny�n, ami meglep� gyorsas�ggal t�nt el.
Gyors magamra tekertem egy t�r�lk�z�t, �s �vatosan kil�pdeltem. Sehol senki. M�r k�pzel�d�k is? Gyors bez�rtam az ajt�t, hogy mehessek g�pezni. Sietve fel�lt�ztem, mert a szomsz�d sr�c egyik kedvenc hobbyja, hogy kukkol. Bejelentkeztem a t�rsalg�ba, �s nem t�l kedvelt �vfolyamt�rsam egyb�l r�m �rt.

- Szia! - �rta Amon.

- Hello! - �rtam vissza, �s hogy �r�lj�n m�g egy mosolyg�s fejet is k�ldtem neki.

- M�rt nem a nyolcassal j�tt�l? – k�rdezte.

"Na vajon m�rt te elmeh�borodott kriptasz�kev�ny?" - k�rdeztem magamban, mik�zben a szemem forgattam.

- Amon. Ehhez semmi k�z�d. Mag�n �gy! - �rtam neki vissza.

- Ok�, ok� a fejem az�rt marad! – v�laszolt.

- Most mennem is kell! Szia! – �rtam vissza neki.

- Hmm h�t j�. Majd m�g besz�l�nk. Szia – k�sz�nt el � is.

- Persze. – p�ty�gtem be a r�vid v�laszom, �s hozz� gondoltam m�g azt, hogy "�lmodban szivi", de mivel nem vagyok annyira bunk� �gy ink�bb ezt elfojtottam magamban. Kijelentkeztem a chat-b�l, majd le�ll�tottam a sz�m�t�g�pet, �s aludni mentem. Hossz� volt ez a nap.

Meg is k�rny�keztem az �gyam, �s mondhatn�m azt is, hogy mint egy hulla, �gy estem be a puha p�rn�k k�z�, de �ket ink�bb nem emlegetn�m, gondolom ez �rthet�.
Hamar elaludtam, de az �jszaka k�zep�n egy csattan�sra �bredtem fel, majd gyors k�rben�ztem a szob�ban. Sehol senki, �s akkor, hirtelen kiny�lt a napl�, majd mag�t�l elkezdett sz�lsebesen lapozni, de egyszer csak meg�llt.

 Fel�lltam, �s k�zelebb mentem hozz�. Felgy�jtottam az �r�asztalomon d�szelg� l�mp�t, de amit l�ttam az sokkol� volt. Az utols� oldal.
Ki, vagy mi ez a valami? �s m�rt akarja ennyire, hogy elolvassam az utols� oldalt? Most m�r t�nyleg kezdek megijedni, holott nem vagyok egy f�l�s kiscsaj. Nem akarom elolvasni, �gy ellapoztam egy �res oldalra.

- Mi ez? - ijedten meredtem a lapra, amin lassan valami sz�veg kezdett el�t�nni.

- Ka...ge...hi...ko... - olvastam el lassan, ahogy kirajzol�dott.

- �gy h�vnak? - k�rdeztem. Nem v�rtam v�laszt, m�gis kaptam.

- Igen. – olvastam.

- Mit akarsz t�lem? - l�ptem h�tr�bb.

- T�ged! – �rta.

- Mi�rt? Nem olvastam el! - n�ztem t�volr�l a lapot.

- Seg�ts. – �rta.

- Nem! - csuktam be, majd felkaptam, �s az ablakhoz szaladtam. Ijedten dobtam ki. Szakadt az es�. Lihegve h�tr�ltam vissza.

- Nem menek�lhetsz. - sz�lt a h�tam m�g�tt egy hang, mire megfordultam, de senki nem volt ott.

Zih�lva siettem le a konyh�ba, hogy be tudjak venni egy nyugtat�t.

- Nincs oka meg�lni! Hisz nem olvastam el! – mondogattam magamban.

Bekaptam egy szem gy�gyszert, majd felmentem, �s visszafek�dtem az �gyba. Sok�ig tartott mire siker�lt elaludnom. Reggel arra �bredtem, hogy valami hozz�v�g�dott az ablakomhoz, amit�l az kis h�j�n bet�rt.

- A fen�be! - �ltem fel ijedten az �gyon, majd megd�rzs�ltem a szemem, de olyan furcsa �rz�s volt. Mintha vizes lenne a kezem. Lassan pillantottam r�. V�res volt. Sik�tva ugrottam ki a paplan al�l.

- A francba! - h�ztam fel a p�l�m, �s n�ztem �t a testem, v�g�sokat keresve, de nem volt rajtam semmi. - Nem az �n v�rem. De. Akkor ki�? – gondolkoztam. - Ne. Ugye nem? - siettem �t a mostoha any�m szob�j�ba. Bent minden tocsogott a v�rt�l.

- Istenem! - h�tr�ltam, majd elindultam megkeresni. A h�zban nem tal�ltam, majd kintr�l a sz�l s�v�t�se mellett egy sikolt�s hallatsz�dott be. Kin�ztem az ablakon, �s ott volt. A mostoha any�m a f�n l�gott darabokra v�gva. A feje az ablak fel� n�zett. R�m.

Azonnal a szob�mba szaladtam, �s elkezdtem a cuccaimat �sszecsomagolni, de amikor r�pillantottam az �gyamra ott volt a napl�.

- M�rt nem hagysz b�k�n? - ki�ltottam r�, mik�zben k�t kezemmel a hajamba t�rtam. Idegesen j�rk�ltam fel, �s al�, majd odaszaladtam, felkaptam, �s elkezdtem azt sz�tt�pni. Mint egy �r�lt kapkodtam a marad�k dolgaim�rt, �s siettem le a f�ldszintre, onnan pedig egyenesen ki a h�ts� ajt�n. Meg sem �lltam sehol. Nem t�r�dtem azzal, hogy zuhog az es�. Most nem tudott �rdekelni. Volt n�lam egy kev�s p�nz, �gy ki tudtam venni egy szob�t.

Sajgott a fejem, �s megint olyan �rz�sem volt, hogy valaki k�vet. Itt van a k�zelemben, �s nem hagy b�k�n. Gondoltam meg mosom az arcom, h�tha csak k�pzel�d�k. El is indultam, megengedtem a vizet, �s lassan az arcomra folyattam. Vakon a t�r�lk�z��rt ny�ltam, majd kiegyenesedtem, �s lassan elkezdtem let�r�lni a vizet, de amikor azt elh�ztam a szemem el�l a t�k�rb�l egy r�miszt� sr�c n�zett r�m vissza. Sik�tva estem h�tra. Fel�lltam, �s f�lve ism�t a t�k�rbe n�ztem. M�r nem volt ott. A szob�mba indultam. Ahogy bel�ptem, mintha az �szaki-sarkra �rkeztem volna. Hideg volt. K�rben�ztem, de rajtam k�v�l senki sem volt bent. Hirtelen furcsa hangot hallottam m�g�lem. R�m�ltem fordultam a zaj ir�ny�ba, ahol egy �rny�k suhant v�gig a falon. K�ts�gbeesetten k�vettem a szememmel, b�rmerre is mozdult. A falon �r�sok t�ntek el�. Nem ismertem a nyelvet. Am�g a falat b�multam, egy hideg �rint�st �reztem a v�llamon. �sszerezzentem. F�ltem megfordulni. Nagyon j�l tudtam, hogy van ott valaki. A s�r�s k�rny�kezett.

- Mit akarsz t�lem? - csordult v�gig egy k�nnycsepp az arcomon.

- Nem fog f�jni. - suttogta a f�lembe, mire �n lassan becsuktam a szemem.

Mintha a sz�l s�v�tett volna, olyan hangot adott ki. Remegtem. Nem tudtam, mit csin�l velem, de b�rmit is az nem j�. F�j. A l�legzetv�tel is. Minden sz�p eml�kem egy pillanat alatt szertefoszlott, �s csak a rossz dolgok bolyongtak a fejemben. A vil�g egy pillanat alatt els�t�t�lt, �s a f�ldre estem. Percekkel k�s�bb t�rtem magamhoz. Hatalmas �ress�get �reztem. Most m�r egyed�l voltam. Az egyik sarokba m�sztam, �s �sszekuporodtam. A t�rdemmel eltakarva az arcomat keserves s�r�sba kezdtem. Apr� koppan�sok zaja hallatsz�dott, melyek lassan k�zeledtek fel�m. R�m�lten pillantottam fel. A l�tv�ny lesokkolt. Szellemek �lltak el�ttem, �s sz�nakozva n�ztek r�m. A t�megb�l el�l�pett Ray, aki a kez�t ny�jtotta nekem.

- Csak k�pzel�d�k! Te nem lehetsz itt! - h�ztam m�g k�zelebb magamhoz a l�bam, �s m�r nem tudtam mi val�s, s mi nem.

2 napig �ltem ott. Szemhuny�snyit sem aludtam, csak a szellemeket b�multam. F�ltem, hogy �r�kre elalszok. P�r perc m�lva a csendet a rend�rs�g, �s a ment�k hangja t�rte meg. Berontottak a szob�ba, �s hozz�m siettek.

- Mit keres itt? - k�rdezte az egyik, aki pr�b�lta a pulzusomat megn�zni.

- Nem l�tja �ket? - b�multam tov�bbra is a l�nyekre, mire � is odapillantott. Semmit sem l�tott.

A k�rh�zba vittek. Pr�b�ltak altat�t adni, de kit�rtem a t� el�l, viszont ahogy be�rt�nk, egy k�l�n szob�ba vittek. Ott lek�t�ztek az �gyhoz, �s hi�ba ellenkeztem, nem hatotta meg �ket.

- Ne f�ljen. Nemsok�ra minden rendben lesz. - mondta, majd megfogta a kezem, r�m tekintett, a m�sik pillanatban pedig m�r indult is az ajt�hoz. R�ngat�zva pr�b�ltam szabadulni sikertelen�l. A szoba �res volt. Rajtam k�v�l egy l�lek sem volt bent, de ez nem sok�ig tartott. P�r perc m�lva �jra megjelentek a holtak, �s k�rbe �lltak.

- Itt az id�. – l�pett el� Raito.

A szemei feh�rek voltak.

- Nem! Nem! - pr�b�ltam szabadulni, mire a b�rsz�jaknak h�la a b�r�m felszakadt, de senki sem vett �szre. A szellemek egyre k�zelebb l�ptek hozz�m, mire �n ordib�lva pr�b�ltam szabadulni. M�r k�s� volt. A lelkek, mintha bel�m akartak volna b�jni. Mindegyik�j�k a testemben keresett mened�ket. Sz�rnyen f�jt. Ord�tottam. Ezek voltak az utols� percek melyeket a f�ld�n t�lt�ttem. Els�t�t�lt minden, �s m�r nem f�jt semmi. Elt�voztam az �l�k vil�g�b�l. A szemeim nyitva voltak, melyeket k�s�bb az orvos lecsukott.

A temet�semre senki sem ment el. A s�rk�v�n egy felirat d�szelgett, mely a k�vetkez� volt:

"Aludj, kedves, mert itt az �j,

Fogom kezed, h�t ne f�lj,

A c�l k�zel, egy�tt megy�nk,

Csak p�r l�p�s �s meg�rkez�nk.

�bredj, kedves, �m itt vagyunk,

Nyisd fel szemed, ez �j otthonunk,

Veled vagyunk, mi nem feled�nk,

S �gy �r�kre itt maradsz vel�nk!"

      "Nyugodj B�k�ben"